Kardoskúttól Hódmezővásárhely felé, a Pusztaközpontot elhagyva érjük eI a Körös-Maros Nemzeti Park egyik legértékesebb területi egységét a Kardoskúti Fehértavat. A Fehértó a körülötte elterülő szántó- és gyepterületekkel 1966 óta védett, 1997-tőI a Nemzeti Park részét képezi, területe mintegy 5629 hektár. A védett természeti terület gerincét a körülbelül 10 hektár kiterjedésű szikes tó alkotja, mely a Maros holocén-kori medrének maradványa. A Fehér-tó a környező szikes pusztákkal kiemelkedő szerepet tölt be a vonuló madárfajok pihenőhelyeként.

Az őszi és tavaszi madárvonulás időszakában több tízezres daru- (Grus grus). réce- (Avas sp.) és lúdcsapatok (Araser sp.) éjszakáznak a tó sekély vizében. Tavaszi vonuláskor jelentős számú kis póling (Numenius phaeopus) és pajzsoscankó (Phylomachus pugnax) is előfordul. Nyár elején a környező vakszikeken fészkel a fokozottan védett széki lile (Charadrius alexandrinus) és a gulipán (Recurvirostra avosetta).

A Kardoskúti Fehértó 1979 óta a nemzetközi jelentőségű vadvizek (Ramsari-egyezmény) körébe tartozik. Botanikai értékek közül kiemelkedő a sziki sóballa (Suaeda maritima). a bajuszpázsit (Crypsis aculeata) és löszgyep foltokon a vetővirág (Sternbergia colchiciflora). A Fehértó és közvetlen környezete fokozottan védett terület, látogatása a Nemzeti Park írásbeli hozzájárulásával, kísérővel történhet. A Fehértótól északra található a Sóstói állattartó telep, melyen egy több mint száz szürkemarhát számláló gulya, és egy közel 350 darabos racka és cigája juhnyáj található. Az állattartó telep és a mögötte fekvő pocoktelep adottságait kihasználva a közeljövőben az Igazgatóság egy, a környező táj természeti és kulturális értékeit bemutató látogatóközpont felépítését tervezi.

A Pusztaközpontban található a Kardoskúti Múzeum. Az itt látható kiállítás összefoglalja és bemutatja a Fehértó történetét, természeti értékeit. A táj változásait, a növény- és állatvilágot régi térképekkel, rajzokkal, fotókkal és preparátumokkal mutatja be. A múzeum előzetes bejelentkezéssel megtekinthető. A Sóstói-telep bekötőútjánál felállított megfigyelőtoronyban az őszi daruvonulás tanúi lehetünk. A terület kultúrtörténeti értékekben is bővelkedik. A védett terület nyugati határán található a román stílusban, kb. a 12-13. században épült Csomorkányi romtemplom. Az Alföld Árpád-kori műemlékei között kiemelkedő helyet foglal el.

A Sóstói-teleppel és a Pusztaközponti Múzeummal kapcsolatos további információkat a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság központjában (5540 Szarvas, Anna -liget, Pf.: 72. Telefon: 66/313-855) kaphat az érdeklődő.

A fotók Széll Antal munkái.

Információ: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága 5540 Szarvas, Anna-liget 1. Pf. 72.
Tel: 66/313-855 Fax: 66/311-658
E-mail: kmnpi@szarvas.hu