Csanádpalota Csongrád megye keleti térségében, Makótól 20 km-re keletre, a román határ közelében fekszik, a Maros törmelékkúpján kialakult lösztáblán. Földje kitűnő, humuszban gazdag mezőségi talaj. Csanádpalota közel 600 éves település. Történet 1421-ig nyúlik vissza, akkor Palota néven említik és a nagylaki uradalomhoz tartozott. A török uralom alatt többször elpusztult. Szlovákok, majd később magyarok népesítették be. Ennek alapján Tót-, majd Mezőpalota nevet viselt.
A település sokáig térségközponti szerepkört is ellátott. Ezt látszik bizonyítani az a tény is, hogy már 1872-től regisztrálták a népoktatást. Egy orvos alkalmazásával 1891-től biztosítva volt az egészségügyi ellátás. A gyógyszertár még régebbi alapítású, 1880-ban nyitották meg, állatorvosi ellátás 1892-től van a településen. A község kiemelkedő építészeti emléke a barokk stílusú római katolikus templom, amit 1773-ban építettek.

A Szent István utca 42. sz. alatt, a templom felöli oldalon, a település Tájházát találjuk. Létrehozása Asztalos P. Kálmán, parasztköltő, autodidakta néprajzkutató érdeme, aki időt és fáradságot nem kímélve összegyűjtötte a faluban használt XIX-XX. századi használati tárgyakat.

Az udvaron és a kocsiszínben mezőgazdasági szerszámok, vontatóeszközök, a raktárban pedig a kenderfeldolgozás eszközei kaptak helyet. Az eklektikus községházát 1897-ben építették. A község ótemetőjében nyugszik Kelemen László, az első magyar színiigazgató, aki 1812-14 között a templom orgonista kántora is volt. Sírját ma kegyeleti park veszi körül. A Palotai Gyula alkotta Kelemen Lászlót ábrázoló márvány mellszobor a Szent István utca 40. sz. alatti Művelődési Ház előtt áll.

A település értékes műemléke volt az 1996-os tűzesetig a Zelmann-család Pitvarosi út mentén fekvő százéves hengermalma. A település külterületének egyes részei országos védettségű területek részét képezik: a Királyhegyes községgel határos terület a Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi-puszták területi egységhez tartozik. A Maros folyót kísérő ártéri gyepek és erdők szintén a Nemzeti Park részét képezik.

A településen a régi mesterségek közül a kosárfonás, a szőnyegszövés és a kötélgyártás érdemel említést. Csanádpalotától nyugatra, másfél kilóméterre található a Palotai tehénjárás, mely puszta, legelő, a valamikori Ős-Maros meder maradványa. 150 hektárnyi területén igen értékes az élővilág: itt költ a kisőrgébics és a parlagi pityer is. A puszta közepét egy 120 éves eperfa jelöli.
A Csanádpalotára látogató vendég a helyi látnivalók mellett, előzetes egyeztetéssel Deli István magángazdánál lovaglási lehetőséghez juthat. Amennyiben ott tartózkodása idején vadászni kívánna, vagy a pitvarosi székhelyű Petőfi, vagy a Magyarcsanádon működő Maros Vadásztársaságot keresse.

Információ: Polgármesteri Hivatal 6913 Csanádpalota, Kelemen tér 10.
Tel: 62/263-001 Fax: 62/263-105
E-mail: pmhivcsp@freemail.hu ; csanadpalota@csmkozig.hu