Battonya városa Békés megyében, a Maros egyik mellékfolyója, a Száraz-ér két partján fekszik a magyar - román határ mellett.
Közúton Szegedtől 80 km, Békéscsabától 62 km, Gyulától 55 km, Aradtól (RO) 26 km távolságra helyezkedik el. Vasúthálózatba egy mellékvonallal csatlakozik Mezőhegyes irányában. A közúti személyforgalom lebonyolítására (1995-ben) állandó határátkelőhely létesült Battonya és Turnu között. Könnyen művelhető, jó vízgazdálkodású, humuszban gazdag vályogtalaja megfelelő feltételeket biztosít a mezőgazdasági termeléshez. Határában szénhidrogént bányásznak. Kora Árpád-kori település, de fejlődése a XVIII.sz. második felétől gyorsul fel. A település első írásos említése 1340-ből származik. Battonyán a XV. században kizárólag magyarok laktak. 1514-ben Dózsa György keresztes serege e hely közvetlen közelében vonult el. 1529-ben és 1555-ben török martalócok törtek be a területre, s a település 120 esztendőre az oszmán félhold uralma alá került.

Az 1640-es esztendőkben Ali török alajbég szerbeket telepített a településre. Később a területen románok és magyarok telepednek meg. Battonya ma is soknemzetiségű település: szerbek, románok és magyarok lakják. Ebből adódóan rendkívül gazdag a gazdasági és társadalomtörténete. Az itt élők nemzetiségi hovatartozása mellett figyelemre méltó a vallási sokszínűség is. Ennek árulkodó jele az a 6 (javarészt műemlék) templom is, amely a település határából már messziről látható.

Ezek közül jelentős a copf stílusban 1778-79-ben épült szerb ortodox templom. Ikonosztázát, mely a környék egyik legértékesebb műve, aradi és temesvári ikonfestők festették. Hasonlóan szép és értékes az 1878-ban épült romantikus stílusú román ortodox templom ikonosztáza. A város főterén elhelyezkedő római katolikus templom 1818-ban épült. Bővítése és átalakítása 1935-ben fejeződött be. Freskóit Molnár C. Pál, nemes majolikából készült képeit Kovács Mária készítette.

A település főterén található a Városháza 1891-ben épült szecessziós épülete. Mellette helyezkedik el a volt Korona Szálló, mely a tér egyik legdíszesebb neoreneszánsz stílusban épült épülete. A főtér látnivalóit számos köztéri alkotás gazdagítja: itt található a felszabadulási, a battonyai földmunkásmozgalmi, és a második világháborús emlékmű is, melyeket neves szobrászművészek készítettek el.

A város kulturális értékei közt említésre méltó még a Molnár C. Pál Emlékház, ahol a művész festményeit és grafikáit állandó kiállítás formájában tekinthetik meg a látogatók. A városba látogató vendégek számára felüdülést és kellemes kikapcsolódást nyújt a gyönyörű környezetben működő hideg-, és termálvizes strandfürdő. A szabadidő hasznos eltöltéséhez nyújthat segítséget az igen jól felszerelt Városi Könyvtár, a József Attila Művelődési Központ és a közelében fekvő Városi Sporttelep.

A város külterületén, ahol a Cigányka-ér a Szárazérrel folyik össze, terül el a Kistompai löszpuszta rét (Körös-Maros Nemzeti Park Tompapusztai löszgyep területi egysége), amely az egykori Békés-Csanádi löszhátság 21 hektáros maradványfoltja. A zárt gyep növényvilága növényritkaságokban igen gazdag, területén mintegy 150 növényfajta ismert. Az állatvilág nevezetessége a ma már kevés helyen előforduló, és fokozottan védett földikutya. Élőhelyének beszűkülése miatt rendkívül megfogyatkozott egyedszámú fajnak stabil állománya él e területen. A löszrét fokozottan védett területnek minősül, látogatása csak az Igazgatóság írásbeli hozzájárulásával, kísérővel lehetséges.

Információ: Polgármesteri Hivatal 5830 Battonya, Fő u. 91.
Tel: 68/456-020 Fax: 68/457-753
E-mail: battonya@mail.bmva.hu
http://www.battonya.hu
http://www.myland.hu