Arad város Románia nyugati részén, a Maros folyó partján, a Bánságot a Körösök vidékével és Közép-Európát Kelet-Európával összekötő közutak kereszteződésénél terül el. A városfejlődés kezdetei a XVI. századvégére, a XVII. század elejére, a török megszállás idejére nyúlnak vissza. A városmag a törökök által megépült vár körül kezd kialakulni. 1687-től Arad és környéke a Habsburg Birodalom fennhatósága alá kerül és gyorsan növekszik gazdasági és politikai szerepe. A Maros hajlatában 1763-1783 között felépül a ma is jó állapotban lévő vár. A fontos kereskedelmi utak találkozásában fekvő Arad rövidesen a környék központjának szerepét tölti be. 1834-től Arad szabad királyi város, fejlődése jelentősen felgyorsul. A két világháború közötti időszakban a város tovább fejlődik és terjeszkedik. Iskolák, számos ipari és kulturális létesítmény épül. Korszerűsítik és szépítik a régi főutcát. Két oldalát impozáns középületek övezik (a színház, a városháza, a Nemzeti Bank, a Csanádi Palota és a Vasúti pályaudvar). Az épülő templomok, szállodák nagyvárosi jelleget kölcsönöznek a főutcának. Ez az utca lett egyben a mai korzó. A második világháború után Arad ipara tovább fejlődik. Nagy ipartelepek jelennek meg, országos jelentőségű vállalatok kezdik el működésüket, több tízezer munkahely létesül. Felszaporodik a város lakossága, új lakónegyedek épülnek. Felépül az Astoria és a Park Szálló, a megyei kórház, a Sportcsarnok, a Sportuszoda és a Szakszervezetek Háza.

A város jelenlegi főbb látnivalói:

AZ ARADI VÁR
A vár a város mértani középpontjában helyezkedik el. Az erődítménynek hatágú csillag formája van, külső védősáncában a Maros vize folyik. Belső udvarában barokk stílusú épületek húzódnak, melyek közül építészeti értékeivel és méreteivel a városrész panorámáját uraló Helyőrségtemplom emelkedik ki. A változatos és vonzó városképhez a természetes szépségével jelentősen járul hozzá a várat félkör alakban körülölelő Maros is.

VÁROSHÁZA
A Pekár Ferenc műépítész tervei alapján 1875-ben épült "U" alakzatú impozáns épület szinte uralja a főutcát. Főtornya 54 méter magas. Rendet, egyensúlyt, szimmetriát sugalló épület. Toronyóráját 1878-ban Svájcból hozták.

NEMZETI BANK PALOTA A Városháza előtti tér egyik legimpozánsabb épülete, mely 1905-1906 között épült, klasszicista stílusban, szimmetrikus, négy oszloppal díszített homlokzattal, fölötte háromszögű oromzattal.

CSANÁDI PALOTA A palotát az Arad-Csanád Vasúti Társaság a XIX század végén építette. A Városháza előtti téren álló épület a kor aradi eklektikus építészetének jellegzetes alkotása. Gazdagon díszített homlokzata, saroktornyai, a tetőtér impozáns kialakítása egyéni varázst kölcsönöz az épületnek.

RÓMAI KATOLIKUS KATEDRÁLIS Az 56 m magas kupolás épület, tekintélyt parancsolóan illeszkedik a város főutcáján álló épületek egységébe. A templomot reneszánsz stílusban 1902-1904 között Tabakovics Emil műépítész tervei alapján építették. A félkör alakú homlokzatot a Pieta szobra díszíti (Michelangelo római Szent Péter Székesegyházban látható szobrának egyik másolata).

NEMZETI SZÍNHÁZ A Forradalom útjának déli végét lezáró neoklasszicista épület 1874-ben épült. 1958-ban egy nagyméretű tűzvész után jelentősen átépítették. Főbejárata a főutca tengelyében van. Mind az előcsarnok, mind az előadóterem gazdag díszítésével hívja fel a látogatók figyelmét.

AUREL VLAICU EGYETEM Ugyancsak a Városháza mellett, a Csanádi Palotával szemben álló háromszintes, eklektikus stílusban épült épület a XIX század első felében épült. A saroktornyos épületnek változatos (uralkodóan bécsi rokokó) stíluselemeket magába foglaló homlokzata van.

KULTÚRPALOTA Az épület Szántay Lajos tervei alapján és az ő irányítása mellett 1911-1913 között épült. Rendkívül ügyesen, arányosan ötvözi homlokzatán a román klasszicista, az olasz reneszánsz, a francia gótika, a francia barokk elemeket, míg a főhomlokzat eklektikus. Az épületben tartja koncertjeit az aradi hangversenyzenekar, és itt található a Történelmi Múzeum is.

ROMÁN ORTODOX KATEDRÁLIS Barokk stílusú templom, mely 1862-1865 között Czigler Antal tervei szerint egy nagy tér keleti oldalán épült. Két négyszögletes alakú tornya gazdagon díszített, oldalain toronyórák helyezkednek el. (Cetedralei plac 1.)

SZERB ORTODOX TEMPLOM 1698-1702 között épült. 1790-ben barokk stílusban restaurálták. 1822-ben a templom ugyancsak barokk stílusú templomtoronnyal egészül ki, melynek tetején a kereszt alatt aranyozott gömböt helyeznek el. (Sarbeasca tér 1.) A Sarbeasca tér 7. Sz. alatt található a Tököly Száva tiszteletére, az 1900-as években épült, háromszintes, a kor stílusjegyeit viselő (gazdagon díszített kovácsolt elemek) Száva Palota is.

ÚJARADI KATOLIKUS TEMPLOM ÉS PLÉBÁNIA A barokk stílusú templom 1812-1821 között épült. A plébánia épülete eredetileg ferencesrendi kolostor volt, melyet 1725-ben építettek. Az épületek a város legrégebbi műemlékei. (Timisorii út 33.)

ZSINAGÓGA Monumentális épület. 1827-1834 között épült, Heim Domokos aradi műépítész tervei nyomán, klasszicista stílusban, de már toszkán ihletésű elemeket is tartalmaz. Az épület egy templomteremből, egy kápolnából és egy ruhatári teremből tevődik össze. (Tribunul utca 10.)

MOISE NIKOARA GIMNÁZIUM A gimnázium épülete ma is az ország egyik legnagyobb iskolája. 1869-1873 között épült Diescher pesti építész tervei alapján, egy belső udvart magába záró, neoklasszikus stílusban. Kitűnik gazdagon díszített reneszánsz faragású homlokzata, amelynek központja Alma mater szobra. (Moise tér 1.)

VASÚTI PÁLYAUDVAR A XIX. század végén, Szántay Lajos tervei alapján a főutca végén, impozáns, sárga téglákból épített épület. Részben szecessziós díszítő elemeket tartalmaz. 1944-ben egy légitámadás során súlyosan megrongálódott, de az eredeti tervek szerint újjáépítették. Jelentős kereskedelmi csomópont. Az épületben posta- és vámhivatal is működik. (Garu tér)

MAROS-PARTI SÉTÁNY A várost átszelő folyó mindkét partja, a Traian hídtól a a Mikelakáig, de különösen a jobb oldala az aradiak kedvenc sétáló-, sport és szórakozóhelye.

Információ: CCIA 2900 Arad-Romania Str. Closca, Nr. 5.
Tel: 00-40/57-253609
Fax: 00-40/57-252212
E-mail: interne-ccia@arad.ro